Egy buli után sétáltam a buszhoz egy barátommal. Fogyasztottunk alkoholt, de nem voltunk becsípve. A Deák Ferenc téren sétáltunk át, közben a hetero barátommal a melegekről beszélgettünk - kíváncsi volt, én készséggel válaszoltam neki kérdéseire. Elsétáltunk egy pad mellett, ahol hét, 20-30 év közti férfi ivott. Hallottuk, hogy valaki olyanokat ordibál a hátunk mögött, hogy "hülye buzik".

Épp hátra akartam fordulni, hogy megnézzem kinek ordítanak és kik, amikor valaki fejbe csapott. A szemüvegem a földre esett, lehajoltam érte, ekkor oldalba és hátba rúgtak, én a földre estem. Ott rugdostak, ütöttek, ordítottak. Ekkor megérkezett egy csoport hölgy, akik feltehetően az ismerőseik voltak és leállították őket és elmenekültek. Barátomat nem bántották, ő el tudott ugrani előlük, ő segített fel, de ekkor én még sokk alatt voltam. Nem fogtam fel, hogy mi történt, mások adtak zsebkendőt és vizet. Aztán szépen ráeszméltem, hogy megvertek, hogy vérzem, hogy be van dagadva az arcom, és aztán rájöttem, hogy miért vertek meg. Onnantól kezdve zokogtam 2 órán át, míg otthon el nem aludtam. Másnap felkelve éreztem meg csak a fizikai fájdalmat, szétszórva a testemen, de legfőképpen az arcomon, reggel fedeztem fel a tükörben, hogy ajkam felszakadt, orom véres, itt ott be van dagadva és lila az arcom. A legszomorúbb, hogy családomnak az igazat el sem mondhattam, végül azt mondtam nekik, hogy "egy lány miatt verekedtem".

Azóta félek egyedül este a városban, pedig előtte soha, megszoktam már mindenfajta rossz környéket, de hogy önmagam miatt kössenek belém, sosem volt még. Szeretnék egy jobb helyen élni, ha kell más országban.