Három éve történt velem az alábbi eset: Hat éve jártam már egy tánciskolába, amikor egyik nap az iskola vezetőedzője azzal fogadott, melegségem miatt nem látnak többé szívesen az iskolában. A dolog előzménye az volt, hogy aktivistaként részt vettem a melegfelvonulás szervezésében, elindultam egy meleg szépségversenyen is. Ezek kapcsán több televíziós csatornának, újságnak is interjút adtam. Ez indította el a lavinát. Az augusztusi beiratkozást közvetlenül megelőzően a tánciskola vezetőedzője közölte velem: „inkább be se iratkozzam, az aberrált életvitelem rossz fényt vetne az iskolára”. A telefonban azt is közölte: az augusztusi négynapos táborban már azért nem be senkit velem egy szobába, mert „tudott erről a dologról”.

Nem hagytam annyiban az ügyet: az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultam. A tánciskola vezetője minden elképzelhető érvet kitalált, hogy miért ne vonják felelősségre. Először azzal kezdte, kirúgásomra nem melegségem, hanem amiatt került sor, mert stílusom nem egyezik a többiekével, más mozgásvilágot képviselek, ami a tánciskola profiljával nem egyezik. Érdekes, hogy ezt korábban sosem tette szóvá. Aztán azzal jött, a tánciskola tulajdonképpen nem is egy cég, csak egy baráti társaság, ezért nem vonatkozik rájuk az egyenlő bánásmód követelménye. Még azzal is megpróbálkoztak, hogy megszüntessék a céget, csak hogy elkerüljék a felelősségre vonást.

A Hatóság azonban nem hagyta magát, az alapos vizsgálat után sorra megcáfolták a tánciskola érveit, és megállapították: szexuális irányultságomra tekintettel tanácsoltak el a tánciskolától, és ezzel megsértették ezzel az egyenlő bánásmód követelményét. A Hatóság pénzbírságot szabott ki a tánciskolára.

A fenti eset a Egyenlő Bánásmód Hatóság első olyan esete volt, amelyben szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést állapítottak meg. A határozat elolvasható a Hatóság honlapján.